Szoftverek nélkül ma már elképzelhetetlen az életünk, legyen szó a magánéletünkről, vagy vállalkozásunk működtetéséről. Természetesnek vesszük, hogy elektronikai eszközeinken rendelkezésünkre állnak kedvenc alkalmazásaink, melyek megkönnyítik munkákat, életünket, de vajon mennyire vagyunk tisztában jogi természetükkel szoftvereink felhasználása során? Érdemes észben tartani, hogy súlyosan megüthetjük a bokánkat, amennyiben nem vagyunk elég körültekintők, a szoftver felhasználási jogának megszerzése körében. Egy szoftver használatának felhasználási jogosultság hiányában történő megszűnése komoly következményekkel járhat vállalkozásunkra nézve, nem beszélve a jogosulatlan szoftverfelhasználás következtében fizetendő súlyos összegekről, és bizony büntetőjogi vetületei is vannak a jogvédett szoftverek jogosulatlan megszerzésének, illetve jogosulatlan használatának.

A szoftvert szerzői jog védi, akár egy irodalmi- vagy zeneművet, erős jogosultságokat biztosítva a szerzőnek, alkotónak. Ahhoz, hogy jogosultak legyünk egy szoftver használatára, felhasználási szerződést kell kötnünk a jogosulttal. Cikkünkben ismertetjük mire és miért érdemes figyelni a szoftverfelhasználási szerződések előkészítésekor és megkötésekor, hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés a későbbiekben.

A szoftver, mint a számítógépes programalkotási tevékenység eredménye, szerzői jogvédelem alatt áll, nagyrészt ennek tudható be, hogy a megalkotásukra vagy felhasználásukra vonatkozó szerződések komplex természetűek, és gyakorlatilag minden esetben szakember közreműködését kívánják meg. A szerzői jogok személyhez fűződő, és vagyoni jogokra oszthatók fel: a személyhez fűződő jogok (mint azt elnevezésük is sugallja) minden esetben egy meghatározott természetes személyhez (jellemzően a szerzőhöz, alkotóhoz) tapadnak, a vagyoni típusú jogok azonban átruházhatók, illetve felhasználási engedély útján „megoszthatók”.

 A szoftver felhasználási jogáról történő rendelkezés során elsősorban azt érdemes meghatározni, hogy felhasználási engedély (licenc) útján a szoftver felhasználásra korlátozott jogot szerzünk, vagy a szoftverhez fűződő összes vagyoni jog, „csomagban” kerül átruházásra. .

A vagyoni jogok átruházása esetén a lehető legteljesebb mértékű felhasználásra lesz jogosult a jogszerző fél, a szoftver gazdasági hasznosításával kapcsolatos minden jogot megszerez. Az ilyen típusú jogátruházásra jellemzően (de nem kizárólag) szoftverfejlesztési szerződések esetén kerül sor, azaz amikor megbízzuk a programozó vállalkozót vagy vállalkozást egy bizonyos szoftver megalkotásával. A gazdasági életben a vagyoni jogok teljes átruházása tekinthető a ritkább esetkörnek, jellemzően inkább felhasználási szerződés útján szerzünk engedélyt a szoftver meghatározott módokon történő, korlátozott felhasználására.

A felhasználási szerződést minden esetben írásba kell foglalni, és kötelező tartalmi eleme, a kimondott engedélyadáson kívül azoknak a paramétereknek a meghatározása, amelyek keretein belül a szoftver felhasználása megengedett.  A licenc szerződés esetében tapasztalataink alapján igen gyakori és jellemző hiba, hogy a szerződés vagy nem tartalmaz minden szükséges rendelkezést, vagy, hogy a felek a gazdasági életben tömegesen előforduló (adásvételi, vállalkozási, megbízási), ismerős szerződések keretében rendelkeznének a szoftver jogainak megszerzéséről, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy szerzői műre felhasználási jog kizárólag felhasználási szerződés útján szerezhető, és amennyiben a felek ezt elmulasztják, a felhasználás nem lesz jogszerű.

A felhasználási engedély egy másik kritikus jellemzője a kizárólagosság. Amennyiben kizárólagos felhasználási engedély adására kerül sor, a felhasználón kívül senki, még a szerző sem használhatja a felhasználó engedélye nélkül a szoftvert. A kizárólagos felhasználás hibás értelmezése szintén gyakori és egyben súlyos hiba, eredménye pedig az, hogy a megállapodás tartalma nem fog megfelelni a felek szerződéses akaratának.

A kötelező elemek kihagyása, vagy nem megfelelő módon történő rögzítése nem létező, illetve érvénytelen szerződést fog eredményezni. A felhasználási szerződés megszövegezésekor rendkívül fontos, hogy a felhasználási engedély minden egyes aspektusára kitérjünk: kizárólagos-e a felhasználási jog, milyen módon használható a szoftver, mennyi ideig és milyen földrajzi területen illeti meg az engedélyest a felhasználás joga, átdolgozhatja-e a szoftvert, átengedheti-e használatát harmadik személynek stb.  A felhasználási engedély lényegében a végletekig pontosítható, a hozzáférésre jogosult személyek, a telepítésre és elérésre kijelölt eszközök konkrét megnevezése is lehetséges.

Mindebből következik, hogy ezen szerződéstípusnál nem javasolt sablonokat, internetről letöltött mintaszerződéseket használni, hiszen a felhasználás mindig egyedi, igazodik a szoftver típusához, a felhasználás céljához, sőt, gyakran a szerződő felek egyedi körülményeihez is. Nyomatékosan felhívjuk rá a figyelmet, hogy a szerződésminták puszta adatokkal való kitöltése garantáltan nem fogja fedni a valós jogi helyzetet, ennek pedig súlyos következményei lehetnek.

A felek a gyakorlatban sajnos ritkán fordítanak figyelmet arra az alapelvre, miszerint csak olyan jogosultság ruházható át, amivel az átruházó rendelkezik. Hasonlóan, ahogy nem adhatunk el egy ingatlant, ami nem a miénk, felhasználási jogot sem engedélyezhetünk, csak ha rendelkezünk azzal. Egy jogtulajdonos értelemszerűen nem adhat olyan, a felhasználási jog részét képező részjogosultságot (pl. a mű átdolgozására vonatkozó engedély), amellyel maga sem rendelkezik.  A fenti esetkörre vonatkozó szavatossági garanciákat határozottan érdemes beépíteni a szerződésbe,

Szerzői mű szerzője csakis természetes személy lehet, ezért a felhasználási jog átszállása különös jelentőséggel bír gazdasági társaságok, vállalkozások tekintetében. Gyakori félreértés, hogy a cég azonosnak tekinti magát munkavállalóival, cikkünk szempontjából, a szoftver készítőjével. A cég saját nevében csak akkor adhat felhasználási engedélyt a felhasználónak, ha azt jogszerűen megszerezte a szoftver szerzőjétől. Ennek hiányában a társaság nem szerzi meg a szoftver vagyoni jogait, és nem is adhatja azokat tovább ügyfelei részére, minden egyes megkötött licenc szerződés jogtalan felhasználásnak minősül majd. Ezt elkerülendő jött létre a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban alkotott mű intézménye, aminek értelmében a munkáltató a mű átadásával egyidejűleg, automatikusan megszerzi a mű vagyoni jogait a mű átadásával egyidejűleg. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a mű elkészítése a munkavállaló munkaviszonyból eredő kötelezettsége, ennek megfelelően a társaságoknak érdemes ellenőrizni a munkaszerződések és munkaköri leírások tartalmát, a felhasználóknak pedig szavatosságot kérni a jogtulajdonostól, hogy a felhasználás engedélyezésére jogosult.

A szoftverek esetében a szerzői jog megsértésének, a jogosultalatlan felhasználásnak következményei közül jelen írásunk szempontjából a gazdasági-kereskedelmi jellegűek a lényegesek, ugyanakkor felhívjuk rá a figyelmet, hogy a szerzői jogok megsértésének büntetőjogi aspektusai is vannak, így óva intünk mindenkit attól, hogy kétes eredetű, nem jogtiszta szoftvereket telepítsen és használjon. Pusztán az a tény, hogy tudatosan felhasználási szerződés hiányában szerzünk meg egy szerzői joggal védett szoftvert, már önmagában megalapozhatja büntetőjogi felelősségünket, még a szoftver használatára sincs szükség.

A gazdasági jellegű szankciók keretében a szerző követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, a jogsérelemmel előállított dolgok visszahívását, nem is beszélve az igencsak borsos kártérítési összegről. Amennyiben például a felhasználási jog engedélyezésének láncolata úgymond megtörik, és egy vállalkozás úgy licenceli a szoftvert harmadik személy ügyfeleknek, hogy annak jogait a szerzőtől nem szerezte meg, abban az esetben a szerzőt illeti meg minden, a vállalkozás által megszerzett licencdíj, amiért pert indíthat, arról nem is beszélve, hogy milyen károkat okozhat egy ilyen ügy egy cég hírnevének.

A tanulság, hogy szoftveres szerződések esetében, legyen akár felhasználási, akár fejlesztési szerződés, és legyünk akár szerzői, akár felhasználói oldalon, soha nem kifizetődő a könnyebb utat választani, minden esetben érdemes a jártas ügyvédhez fordulni.

A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Bármely probléma részletes ismeretének hiányában nem lehetséges az adott kérdésre vonatkozó válaszként értelmezni. A leírtak teljeskörűsége és időbeli helytállósága tekintetében felelősséget nem tudunk vállalni. Ennek megfelelően az itt felvázolt vélemények és következtetések módosulhatnak, különösen egy konkrét tényállás ismeretében. A fentiek elolvasása nem teremti meg az alapját ügyvéd-ügyfél jogviszonynak, így ezen tájékoztató jellegű információk felhasználásából származó bármilyen kárért, elmaradt haszonért felelősséget sem tudunk vállalni. Javasoljuk, hogy konkrét esetre történő alkalmazás előtt mindig vegye fel a kapcsolatot irodánkkal.