Az interneten gyakran találkozhatunk gyors és kockázatmentes meggazdagodást ígérő
hirdetésekkel. Bár az ígéret csábító, cikkünkben bemutatjuk, hogy miért ne higgyünk neki.
Az utóbbi időben jelentősen megnőtt azoknak az online vállalkozásoknak és platformoknak a
száma, amik kriptovaluta befektetési lehetőségeket kínálnak. Az egyre gyakrabban és egyre
több felületen megjelenő online reklámok mögött azonban alkalmanként fantomcégek, azok
mögött pedig profi csalók állnak, akik igyekeznek kihasználni a gyors pénzkereseti
lehetőséggel megtévesztett jóhiszemű érdeklődőt.
A csalás sokféle befektetési forma használatával előfordulhat: lehet részvény vagy egyéb
értékpapír, deviza (FOREX vagy FX), nemesfém vagy kriptovaluta. Ezek közül a manapság
egyre népszerűbb virtuális fizetőeszközök, vagyis kriptovaluták kereskedelmével kapcsolatos
befektetési csalás veszélyeire szeretnénk felhívni a figyelmet.
A kriptovaluták kiváló csalétekként szolgálnak a nem elég körültekintő befektetők számára,
ugyanis árfolyamuk rendkívüli növekedést (és csökkenést) járhat be relatíve kevés idő alatt,
ezáltal magukban hordozzák a gyors meggazdagodás lehetőségét – de a leértékelődéssel
járó gyors veszteség lehetőségét is. A kriptoeszközök kereskedelmének szabályozása
államonként rendkívül eltérő, és felkapottságuk ellenére meglepően hiányos. Az online
kereskedési platformok számának drasztikus növekedésével növekszik annak a veszélye is,
hogy a felhasználó csalók által üzemeltetett platformot választ nehezen megkeresett
pénzének befektetésére.
Hogyan történik az átverés?
Az elkövetők általában ismert közösségi média oldalakon, videómegosztókon vagy online
keresőmotorokon hirdetik magukat olyan hangzatos szlogenekkel mint, például „Keressen
napi 500 dollárt otthonról”, vagy „Érje el a teljes pénzügyi függetlenséget mindössze 100
euró befektetésével”. A csalók magukat gyakran tanácsadónak kiadva egyfajta oktatásként
kínálják „szolgáltatásaikat”, hirdetéseikben a tőzsde titkainak felfedésével és a kockázat
nélküli, gyors meggazdagodást lehetővé tevő tudás átadásával is kecsegtethetnek.
Cikkünkben az utóbbi módszert vizsgáljuk.
A hirdetésre kattintva az áltanácsadó vagy álbefektető cég gyakran professzionális
megjelenésű honlapjára kerül az áldozat, ahol adatai, elérhetősége megadásával
jelentkezhet a szolgáltatás igénybevételére. Ezt követően felveszi vele a kapcsolatot egy
„mentor” vagy „tanácsadó”, abból a célból, hogy a továbbiakban végigvezesse őt a
kriptovaluták vásárlásának lépésein, segítse őt a „befektetésben”. Következő lépésként a
mentor segítségével az áldozatnak számlát nyitnak egy kriptotőzsdei szolgáltatónál, mint
például a Binance, a Coinbase, a Kraken vagy a KuCoin. Ennél a lépésnél történik a csalás
egyik kulcsfontosságú mozzanata: az esetek nagy részében a számlanyitás valamilyen
akadályba ütközik, a tanácstalan felhasználót pedig a csalók ráveszik, hogy telepítsen
valamilyen távoli elérést biztosító szoftvert (leggyakrabban a TeamViewer-t, vagy az
AnyDesket) az eszközére. Innentől kezdve a csalók bármikor láthatják, hogy áldozatuk
milyen műveleteket végez személyi számítógépén, mobiltelefonján, sőt, az eszközök
irányítását is átvehetik tőle. A Binance számlára utalt összegből a csalók kriptovalutát
vásároltatnak az áldozattal, és ezt elküldetik egy általuk megadott azonosítójú kriptotárcába.
A kriptovaluta elküldését követően az összeget megjelentetik az áldozat egyenlegeként a
„cég” honlapján, és kezdődhet a „kereskedés”. Az áldozatnak gyakran a mentor, vagy a
csalók által működtetett álpiactér automatizált kereskedelmi robotja segít a „vásárlásban”.
Az áldozat látszólag komoly forgalmat bonyolít és általában rendkívül sikeres befektetéseket
eszközöl, a csalók pedig idővel újabb és újabb összegek befizetésére bíztatják, az áldozat
pedig ennek gyakran eleget is tesz, mivel meggyőződése, hogy befektetései sikeresek. A
forgalom és a befektetések azonban nem valósak, hiszen a csaló cég honlapján működő
platform semmilyen kapcsolatban nincs valódi kripto-piacokkal, a teljes folyamat alatt hamis
információkat közvetítenek az ügyfél felé. Diagramokkal, grafikonokkal, illetve egyéb, a
lebonyolított forgalmat elemző adatokkal azt a látszatot keltik, hogy tényleges tranzakciók
történnek.
Az áldozat általában akkor szembesül azzal, hogy csalás áldozata lett, amikor kifizetést akar
eszközölni a „cégnél” vezetett fiókjából. Ez természetesen sikertelen lesz, hiszen a
kriptovaluta tőzsdén létesített virtuális pénztárca csak arra szolgált, hogy a csalók saját ilyen
pénztárcáikba utalják a pénzt, a „cég” kereskedő felületén nyilvántartott összegek nem
valósak. Ekkor a mentor, valamint a csaló „cég” minden egyéb képviselője elérhetetlenné
válik.
Hogyan előzzük meg, hogy csalás áldozatai legyünk?
A csalók elleni védekezés első vonala a befektetés előtti alapos tájékozódás. A gyorsan,
kockázatmentesen, magas profitot ígérő hangzatos szlogenek mindig legyenek gyanúsak.
Ne higgyenek a rövid idő alatt kiemelkedően magas hozamot ígérő, illetve a tőzsdei
kereskedés titkait napok alatt átadni képes csalók hirdetéseinek.
A csalók nagyon sikeresen álcázzák magukat valódi cégnek. Honlapjaik professzionális
pénzügyi szolgáltató benyomását keltik, azokon gyakran hamis referenciák és neves
hírportálok hamis ajánlásai szerepelnek. Nem ritka, hogy öndicsérő újságcikkeket juttatnak el
ismert weboldalakra, hogy elaltassák a gyanút magukkal szemben. Ne ítéljünk egy céget
megbízhatónak, csak mert nyomát leljük az interneten. A különböző véleményközlő oldalak
tartalmazhatnak a felhasználók által közzétett figyelmeztetéseket a csaló cégekkel
kapcsolatban.
Magyarországon a befektetési és pénzügyi szolgáltató tevékenységek végzése, a befektetők
védelme érdekében szinte minden esetben a Magyar Nemzeti Bank engedélyéhez kötött.
Kiemelten fontos, és önmagában elkerülhetővé teszi az áldozattá válást, ha a jövőbeni
ügyfelek minden esetben tájékozódnak az MNB honlapján, hogy melyek az engedéllyel
rendelkező, illetve a kockázatosnak ítélt cégek, és kizárólag felügyeleti engedéllyel
rendelkező vállalkozás szolgáltatásait veszik igénybe. Az MNB honlapján ismerteti a
jogosulatlan pénzügyi tevékenységek ismérveit, valamint nem csak a magyar, de a külföldi
felügyeleti hatóságok egyes cégekre vonatkozó figyelmeztetései is megtalálhatók.
A csalóknak elküldött összegeken jelentősen túlmutató kockázatokat jelenthet ha a
személyes adataikat, személyi okmány másolataikat átadják a csalóknak vagy távoli elérést
lehetővé tévő szoftvereket telepítenek számítógépükre, mobiltelefonjukra. Ebben az esetben
akár személyiséglopás áldozatai is lehetnek.
Mit tehetünk, ha csalás áldozatai lettünk?
A csaló cégek természetesen nem jelentkeznek be, és ezáltal engedélyt sem kapnak a
Magyar Nemzeti Banktól, tevékenységüket jogosulatlanul végzik, ennek pedig legfőbb
következménye, hogy ügyfeleikre nem terjed ki a befektetővédelmi rendszer. A
tevékenységüket jogosulatlanul végző, csaló cégek áldozatai sem az Országos
Betétbiztosítási Alaptól, sem a Befektető-védelmi Alaptól nem remélhetnek kártalanítást.
A banknál tett panasz általában szintén nem jelent megoldást, hiszen a tranzakciók a
számlatulajdonos áldozat által vagy jóváhagyásra kerültek, vagy az áldozat
közreműködésével a csalók hozzáfértek a személyes banki felülethez és a jóváhagyó
tranzakciós kódokhoz. Mivel a tranzakció a jóváhagyást követő másodpercekben
megtörténik, az ügylet későbbi visszavonására nincs mód.
Amennyiben online, kártyás banki tranzakció keretében, közvetlenül a csalók részére történik
a teljesítés, van lehetőség a visszatérítésre. Ez a kártyaszolgáltatók úgynevezett
„chargeback” szolgáltatása, melynek célja, hogy amennyiben egy online megrendelt és
kifizetett termék végül nem jut el a vásárlóhoz, a vásárló visszakaphassa a tulajdonába soha
nem került termék ellenértékét. A chargeback procedúrát a bankunknál kell megindítani,
annak ellenére, hogy a banktól független szolgáltatás. Az eljárás megindításának
előfeltétele, hogy az áldozat bizonyítani tudja, hogy panasszal, reklamációval élt a cég felé,
amelyre vagy nem kapott választ, vagy elutasító választ kapott. Nagyon fontos tehát, hogy
dokumentálva legyen a reklamáció megtétele. Feltétel továbbá, hogy a tranzakció online
történjen, a bankkártya fizikai bevonása nélkül, például, mintha egy webshopból rendelnénk
terméket. Fontos, hogy az utalás címzettje közvetlenül a szolgáltató legyen, közvetítő
bevonása nélkül, hiszen ez a jogviszony alapozza meg a visszatérítésre való jogosultságot.
Az utolsó feltétel, hogy a tranzakciótól számított bizonyos időkereten belül kell megindítani a
chargeback eljárást, ez kártyakibocsátónként változik, de jellemzően fél év vagy egy év.
Az ismertetett eljárás sikerrel járhat, azonban fel kell hívnunk rá a figyelmet, hogy a
digitalizáció gyors adaptációs képessége sajnos az online bűnözésre is igaz, a csalók egyre
kifinomultabb módszerekkel igyekeznek elkerülni személyazonosságuk azonosítását és a
kicsalt összegek visszaszolgáltatását. Az ellenük való leghatékonyabb védekezés az
egészséges kételkedés, az óvatosság és az igénybe venni kívánt cégről való alapos
tájékozódás. Minden esetben tájékozódjunk a hivatalos felügyeleti szervek adatbázisai,
különösen a Magyar Nemzeti Bank, és külföldi hatóságok figyelmeztetéseinek segítségével,
de egy egyszerű Facebook vagy Google keresés is megmenthet minket az áldozattá
válástól.
A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Nem valamely konkrét
eset részletes körülményeinek ismeretében készült, ezért nem lehet egy adott élethelyzetben
felmerülő konkrét kérdésre vonatkozó válaszként értelmezni. A leírtak teljeskörűsége és
időbeli helytállósága tekintetében felelősséget nem tudunk vállalni. Ennek megfelelően az itt
felvázolt vélemények és következtetések módosulhatnak, különösen egy konkrét tényállás
ismeretében. A fentiek elolvasása nem teremti meg az alapját ügyvéd-ügyfél jogviszonynak,
így ezen tájékoztató jellegű információk felhasználásából származó bármilyen kárért,
elmaradt haszonért felelősséget sem tudunk vállalni. Javasoljuk, hogy minden esetben
vegye fel a kapcsolatot irodánkkal.
