Kamerák felszerelése egyre gyakrabban merül fel ügyvezetők, cégtulajdonosok részéről. Mikor azt a kérdést kapjuk, hogy milyen a jó megoldás, viccesen azt a választ szoktuk adni, amiért nem büntet a hatóság. Természetesen van ennél jóval szakmaibb válasz is, ami részletesen kifejti, hogy a frappáns válasz miért nem alaptalan.
A videokamerás megfigyelés számos jogszerű célt szolgálhat, például ingatlan- és egyéb vagyonvédelmet, az emberi élet és testi épség védelmét vagy akár bizonyítékok gyűjtését polgári jogi eljárásban. Fontos, hogy ezek a megfigyelési célok minden esetben egyértelműek, előre tisztázottak legyenek, és írásban rögzítésre kerüljenek, kameránként. Az általánosan megfogalmazott, biztonságra utaló célok ugyanis nem elegendőek, ennél jóval részletesebben alá kell tudni támasztani a felszerelés indokait egy-egy hatósági ellenőrzés során. Mindez nem jelenti azt, hogy valóban fennálló, létező veszélyhelyzet esetén ne lehetne megfelelő indok a biztonságra hivatkozás és természetesen nem kell, hogy korábban elszenvedett károsodás alapozza meg.
A cél jogszerűségének vizsgálata csupán az első lépés, melyet követően azt is mérlegelni kell, hogy a választott eszköz alkalmas-e, illetve megfelelő-e a kitűzött cél elérésére. A szabályozás ugyanis elvi szinten rögzíti, ha egyéb, az érintettek jogait kevésbé csorbító eszközzel is észszerű módon lehetséges elérni a célokat, akkor más jellegű biztonsági intézkedéseket érdemes választani. Ez lehet akár biztonsági személyzet alkalmazása vagy éppenséggel biztonsági zárak felszerelése, ami ugyanolyan hatékony védelmet nyújthat lopás, betörés ellen. A sokszor indokként felmerülő rongálás, falfirkák megakadályozása érdekében pedig a graffiti álló festék célszerűbb és költséghatékonyabb megoldás, mint az épület homlokzatának kamerás megfigyelése.
Nem csupán a megoldások esetében szükséges az észszerűséget figyelembe venni, hanem a megfigyeléssel érintettek személyek észszerű elvárásait is szem előtt kell tartani. A munkáltató jogos elvárása, hogy a munkavállaló elvégezze feladatait, s ezt ellenőrizhesse, akár technikai eszközzel is. Mivel ez az ellenőrzési jogosultság is személyes adatok kezelésével járhat együtt, rendkívül körültekintően kell eljárni az alkalmazását megelőzően. A hatóság jogértelmezéséből és bírságolási gyakorlatából egyértelműen kitűnik, hogy nem lehet olyan kamerákat üzemeltetni, amelyek cél nélkül vagy nem egyértelműen meghatározott célból, kizárólag a munkavállalókat és az általuk végzett tevékenységet figyelik meg. Jogellenesnek tekinti a hatóság az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazását is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása. Abban az esetben, ha a hatósági ellenőrzés arra a megállapításra jut, hogy a kamerák szöge alkalmas a munkavállalók megfigyelésére és valószínűsíthetően alkalmazták a munkaintenzitás megfigyelésére, ha nem is ez volt a kamerák elhelyezésének elsődleges célja, de már ez is alapot szolgáltathat milliós bírság kiszabására. Tapasztalatunk szerint, az adatvédelmi hatóság elmarasztaló határozatát követni szokta a munkavállaló személyiségi jog megsértése miatt indított keresete, ami újabb, megelőzhető konfliktus forrása és elkerülhető kiadás lehetne.
A munkavállalók mellett az ügyfelek, vásárlók is a kamerák látószögébe kerülhetnek, ami szintén adatvédelmi és személyiségi jogi kérdéseket vet fel. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy már előzetesen, a megfigyelési rendszer megtervezésekor figyelemmel legyünk ilyen tekintetben is az adatvédelmi szempontokra (’privacy by design’, avagy beépített adatvédelem). Ehhez pedig szorosan kapcsolódnak szervezési, belső szabályzatalkotási lépések is. Az adatok és a magánélet védelmét szolgáló garanciákat szükséges beépíteni a szervezeti gyakorlatokba is, melynek szabályzatok, eljárások alapján kell megvalósulnia. Egyetlen panasz is eredményezhet ilyen jellegű hiányosságok megállapítása esetén több tízmilliós nagyságrendű büntetést egy nagyobb forgalmú üzletlánc vonatkozásában.
Mindez nem azt jelenti, hogy a technikai eszközök használata kizárt akár munkavállaló jogszerű ellenőrzésére, de jóval alaposabban meg kell tudni indokolni és megfelelően alátámasztani, hogy más megoldások miért nem célravezetőek az adott helyzetben. Fontos hangsúlyozni, hogy nem szeretnénk senkit elrettenteni jogos érdekeinek védelmétől, csupán felhívni a figyelmet arra, hogy milyen vezérelvek mentén érdemes végiggondolni a vezetői döntést megelőzően és előre átgondolni, „átgondoltatni” az adatkezelést az érintettek jogainak oldaláról. Amennyiben viszont erre már nincs lehetőség, egy-egy hatósági eljárás során is érdemes megfelelő tapasztalattal rendelkező, esetlegesen adatvédelmi szakjogász képviseletére támaszkodni a hátrányos jogkövetkezmények enyhítése érdekében.
Igyekeztünk tehát rövid és közérthető módon rávilágítani a kamerás megfigyelőrendszerek egyes adatvédelmi kérdéseire és az ezekkel okozható gyakoribb problémákra, a teljesség igénye nélkül. A bírságolásra vonatkozó nyitó gondolatunkat, gyakorlati tapasztalataink alapján pedig annyival érdemes még kiegészíteni, hogy a legjobb megoldás az a kamerás megfigyelő rendszer, amiért nem büntetnek és nem is kell leszerelni.
A fenti tartalom tájékoztató jellegű, s így nem minősül jogi tanácsadásnak. Bármely probléma részletes ismeretének hiányában nem lehetséges az adott kérdésre vonatkozó válaszként értelmezni. A leírtak teljeskörűsége és időbeli helytállósága tekintetében felelősséget nem tudunk vállalni. Ennek megfelelően az itt felvázolt vélemények és következtetések módosulhatnak, különösen egy konkrét tényállás ismeretében. A fentiek elolvasása nem teremti meg az alapját ügyvéd-ügyfél jogviszonynak, így ezen tájékoztató jellegű információk felhasználásából származó bármilyen kárért, elmaradt haszonért felelősséget sem tudunk vállalni. Javasoljuk, hogy minden esetben vegye fel a kapcsolatot irodánkkal!