Már szinte nem találkozunk olyan vezetővel, aki ne tudná mennyire fontos, hogy a munkaviszony megszüntetése szabályosan történjen. Ennek ellenére a munkaügyi bíróságoknak a legtöbb munkát továbbra is a munkáltató által közölt felmondások, azonnali hatályú felmondások adják, aminek jogszerűségét a (volt) munkavállalók igyekeznek vitatni. Az elmúlt években azt tapasztaljuk, hogy a munkáltatók egyre felkészültebben járnak el a munkaviszony megszüntetésekor, mégis hasznosnak tartjuk áttekinteni, hogy a gyakorlat szempontjából mire érdemes figyelni a felmondások indokolásánál.

A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, mint felmondási indok

A munkáltató részéről gyakorolható felmondással kapcsolatosan a Munka Törvénykönyve arra vonatkozóan is tartalmaz előírást, hogy milyen ok alapozhatja meg azt. A három fő okcsoport a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A felsorolás akár az okok gyakoriságát is tükrözhetné, hiszen a jogvitákhoz vezető esetek többségében a felmondás oka a munkavállaló magatartása.

A munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás alatt a munkavállaló kötelezettségeit kell érteni, amelyek közül kiemelt jelentősége van a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettségnek, azonban nem csak ezek megsértése alapozhatja meg a felmondást. A további, úgynevezett mellékkötelezettségek megszegése is sokszor vezet a munkaviszony megszüntetéséhez. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése vagy éppenséggel a titoktartási kötelezettség megsértése is ilyen magatartás lehet, de a munkatársakkal való összeférhetetlen viselkedés, munkáltatói utasítások és határidők elmulasztása, ismétlődően hibás és hanyag munkavégzés is megalapozhatja a munkáltatói felmondást.

Mit vár el a bíróság?

A felmondás indokolása kulcsfontosságú, hiszen az intézkedés okszerűsége abból fog kiderülni és az abban rögzítettek bizonyíthatósága lesz a központi kérdés. Okszerű a felmondás, ha igazolható, hogy szükségessé vált a munkaviszony megszüntetése, más megoldás (már) nem állt a munkáltató rendelkezésére. A bíróságok még most is rendszeresen jutnak arra a következtetésre az eset összes körülményei alapján, hogy bár a kötelezettszegés nem kérdéses, de a munkavállaló hibája nem olyan súlyú, ami megalapozhatná a felmondást. Emellett a bíróság azt is el fogja várni a munkáltatótól, hogy a felmondás indoka a tényeknek megfeleljen, azaz annak valóságát bizonyítani tudja. Az indokolásból továbbá világosan ki kell tűnnie, a munkáltató miért nem tart igényt a munkavállaló munkájára. A bíróságok nem fogadják el a közhelyszerű, általánosságban alkalmatlanságra, bizalomvesztésre hivatkozó felmondást, vagy az együttműködésre képtelenséget, hanyag munkavégzést, mint indokot. Az indokolásnak tartalmaznia kell az ezeket alátámasztó, konkrét körülményeket, máskülönben a bíróság jogellenesnek fogja ítélni a munkáltatói felmondást.

A közelmúltban született döntésében a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy az az indok nem tekinthető kellően világosnak, ami a munkavállaló nem megfelelő magatartására hivatkozik konkrétumok említése nélkül. A felmondásban a munkáltató arra hivatkozott, hogy a munkavállaló „több esetben” veszélyeztette a cég érdekeit, illetve „többször előfordult”, hogy nem a munkáltató érdekeinek megfelelően járt el. Azonban a  felmondásban a munkáltató nem jelölte meg, hogy konkrétan melyek voltak a kifogásolt konkrét, azonosítható esetek. A Kúria nem tekinti világosnak azt az indokolást, amely alapján a munkavállaló számára nem egyértelmű, hogy miért nincs szükség tovább a munkájára, ennélfogva pedig védekezni sem tud az indokokkal szemben.

Ezzel szemben, megfelelően járt el a munkáltató a munkaviszony megszüntetése során abban az esetben, ahol a munkahelyi vezető stílusa rossz közhangulatot eredményezett, nem csak a beosztottakra, hanem az ügyfelekre kiterjedően is. A cégvezetés által megrendelt elégedettségmérések is alátámasztották a problémákat, s miután a munkavállaló az írásbeli figyelmeztetését követően sem változtatott magatartásán, felmondtak neki. A munkáltató több ponton keresztül részletezett indokolása konkrét időpontokkal és eseményekkel alátámasztva, tényszerűen tartalmazta a körülményeket. Ezzel világossá téve az okokat, ami a bizalomvesztéshez vezetett. A munkaügyi per során a felmondás indokolásának valóságtartalmát a munkáltató tanúkkal és okiratokkal is tudta bizonyítani.

Azonnali hatályú felmondás

A felmondás mellett azonnali hatályú felmondást is közölhet a munkáltató, melyre akkor van lehetőség, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. A jogviszony megszüntetésének ez a formája azon kívül, hogy felmondási idő nélkül megszünteti a munkavállaló jogviszonyát, további hátrányokat is jelent, hiszen ebben az esetben többek között végkielégítés sem illeti meg a munkavállalót. Indokolás tekintetében az elvárások viszont ugyanazok.

Szintén egy nem olyan régen született ítéletben állapította meg a bíróság, hogy okszerű az azonnali hatályú felmondás a munkavállaló tisztességtelen magatartására hivatkozással, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. Az indokolás szerint a munkavállaló, az egyik közösségi oldalon minden hónapra eladásra hirdette a részére biztosított munkába járást segítő buszbérletet. A hirdetés bárki által hozzáférhető volt azon felületen, így munkatársai, felettesei és közvetlen beosztottai is láthatták. A bíróság ítéletében kiemelte, annak nincs jelentősége, hogy a bérletet a felperes végül egy alkalommal sem adta el, hiszen a tisztességtelennek minősített magatartás a hirdetés volt.

Az említett pár eset is alátámasztja, hogy minden helyzet egyedi és csak az eset összes körülményeire tekintettel lehet megállapítani, hogy megalapozhatják-e a felmondást, ezért célszerű tapasztalt munkajogásszal konzultálni az első intő jelek megjelenésekor, de legkésőbb a válaszként tervezett munkáltatói intézkedést megelőzően. Körültekintő eljárással megelőzhetők a munkaügyi perrel felmerülő költségek és a presztízsveszteség, ami egy kedvezőtlen ítélettel járhat.

A fenti tartalom tájékoztató jellegű, s így nem minősül jogi tanácsadásnak. Bármely probléma részletes ismeretének hiányában nem lehetséges az adott kérdésre vonatkozó válaszként értelmezni. A leírtak teljeskörűsége és időbeli helytállósága tekintetében felelősséget nem tudunk vállalni. Ennek megfelelően az itt felvázolt vélemények és következtetések módosulhatnak, különösen egy konkrét tényállás ismeretében. A fentiek elolvasása nem teremti meg az alapját ügyvéd-ügyfél jogviszonynak, így ezen tájékoztató jellegű információk felhasználásából származó bármilyen kárért, elmaradt haszonért felelősséget sem tudunk vállalni. Javasoljuk, hogy minden esetben vegye fel a kapcsolatot irodánkkal!