Békés boltost, boldog vásárlót! – Az ajándékok körforgása a fogyasztóvédelmi szabályok tükrében

Hullámok jönnek-mennek és bízunk benne, hogy egyes hullámok nem válnak rendszeressé. Viszont az ünnepek tájékán visszatérő vásárlási hullám egyre jelentősebb hullámot gerjeszt, ami a két ünnep közötti időszakban veszi kezdetét. Ez pedig nem más, mint az ajándékok cseréjének, visszaváltásának hulláma, ami megterhelőbb szokott lenni mind a vásárlók, mind az üzletek számára és rendkívül gyorsan elmossa a szeretet ünnepének gondolatiságát. Szeretnénk pár gondolattal eligazítani az érdeklődőket (vagy aggódókat).

 

A kérdés szempontjából legfontosabb tisztázni, hogy mi az oka a vásárlói, megajándékozotti kifogásnak. Ha azért szeretné a tárgyakkal kifejezett szeretetet kicserélni, esetleg visszaváltani a megajándékozott vagy maga az ajándékozó, mert nem volt jó a mérete, a színe, vagy éppenséggel nem nyerte el tetszését, nem okozott akkora örömet, abban az esetben a helyzet igen egyszerű, jogszabályi szempontból. A felsorolt indokok és minden ehhez hasonló érv nem szolgáltat okot szavatossági, jótállási igény érvényesítésére. Hangsúlyoznunk kell viszont, hogy a szabályok hiánya nem jelenti azt, hogy egy üzlet ne alakíthatna ki olyan ún. vásárlóbarát üzletpolitikát, ami az ilyen, teljesen életszerű és hétköznapi helyzetekre ne nyújtana valamilyen megoldási javaslatot. Az egyik megoldás, melyet megfontolásra javasolnánk üzleteknek, hogy ilyen időszakokban, egy meghatározott ideig lehetőséget biztosítson az ajándékba vett, de nem használt termékek visszavitelére és a levásárlásra, a cserére, de akár a vételár visszafizetésére is. Ez minden esetben az üzlet döntése, ilyen kötelezettség csak akkor terheli, ha magára vonatkozóan kijelenti. Az üzletek számára a vásárló elégedettsége és bizalmának megőrzése érdekében egyre több bolt, üzletlánc alakít ki erre vonatkozóan valamilyen, akár csak időszakos szabályokat. Természetesen ilyen esetekben is igazolnia kell a vevőnek a vásárlás tényét, illetve a terméknek megfelelő állapotban kell lenni.

 

Abban az esetben, ha nem ilyen jellegű probléma merül fel, hanem például a termék nem működik, nem felel meg a minőségi előírásoknak, ebben az esetben a karácsonyi időszak nem különbözik más vásárlási alkalmaktól. Ilyen helyzetekre egyértelmű jogszabályi előírásokkal találja szembe magát mind a vásárló, mind az eladó, ami előírja, hogy mi az, amit minimálisan köteles az üzlet megtenni és mik azok a lehetőségek, amiket fel kell ajánlani a vevő számára.

 

Két fogalom tisztázását érdemes megtenni, a termékszavatosságét és a jótállásét. Termékszavatosságra akkor hivatkozhatunk, ha a termék nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeinek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A vevő ebben az esetben kérheti a hiba kijavítását vagy, ha a kijavítás megfelelő határidőn belül nem lehetséges, akkor cseréjét. Ezt a sorrendet a kereskedő érdekeinek védelmében a jogszabály rögzíti. A termékszavatosság az adott termék forgalomba hozatalától számított két évre szól. A jótállás, amit legtöbbször „garancia” néven szoktak csak emlegetni azokban a helyzetekben érvényesül, ha a jótállás időtartama alatt minőségi kifogás merül fel és kizárható, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően nem rendeltetésszerű használat vagy kezelés miatt keletkezett. A jótállással kapcsolatosan úgy véljük, érdemes emlékeztetni mindenkit, hogy 2021 év elejétől már a kötelező jótállás alá tartozó termékek árától függ a jótállási idő hossza. Amennyiben a kötelező jótállás alá eső termék ára meghaladja a 10 000,- Ft-ot, de nem éri el a 100 000,- Ft összeget, akkor egy év, 250 000,- Ft-ig két év, e felett pedig egységesen három év kötelező jótállás vonatkozik a termékekre.

 

Rendszeresen fel szokott merülni és elhangzik az üzletekben a vásárlás alkalmával, hogy kérik a csomagolást, dobozt megőrizni, mint a jótállás érvényesítésének feltétele. Ilyen jogszabályi előírás nincs, így azt az üzletek sem köthetik ki. Hasonló módon óva intünk minden üzletet olyan gyakorlat kialakításától, ami megnehezítheti a fogyasztói jogok gyakorlását. Egy időben rendszeresen előfordult, hogy az üzletet működtető vállalkozás székhelyét jelölték meg a jótállási igény intézésének helyeként, ami akár több száz kilométeres távolságban is lehet a tényleges vásárlás helyszínétől. 2021 év elejétől a vállalkozás székhelye, telephelye, fióktelepe és a javítószolgálat is mind ugyanolyan egyenrangú jótállási igényérvényesítési helyszínnek minősül. Ezek az eljárások, amik a vásárló jogainak érvényesítését megnehezítik, túlbonyolítják, mind olyan intézkedések, melyre a hatósági ellenőrzések során szintén komoly hangsúlyt fektetnek.

 

Egy nagyon fontos különbségtételről még zárásként említést kell tennünk: az online, interneten keresztül történt vásárlás és a boltban történt között. Online megrendelés esetén 14 napos elállási jogot biztosít a vásárló számára a jogszabály. Mindez azt jelenti, hogy ebben az esetben, akkor is lehetséges a termék cseréjét vagy pénz visszafizetést kérni, ha nem minőségi kifogásról, hanem „ízlésbeliről” van szó. Mindkét fél érdekében érdemes megemlíteni, hogy azokban a helyzetekben, amikor online történik a megrendelés, de bolti átvétellel kerül a vásárlóhoz a potenciális ajándék, ugyanezek a szabályok vonatkoznak az elállásra. Mindennek az az indoka, hogy az e‑kereskedelemben vásárlás előtt nincs ténylegesen lehetőség megvizsgálni, megtekinteni, felpróbálni a terméket, s emiatt biztosít a jogszabály egy 14 napos időtartamot, amíg indokolás nélkül el lehet állni a vásárlástól. Az elállás esetén a vásárló felelőssége és kötelezettsége, hogy a megrendelt és megkapott árut visszaküldje, melyre szintén 14 napos határidőt biztosít a törvény. A visszaküldés költsége viszont már a vevőt terheli, hacsaknem az üzlet az ilyen esetekben is átvállalja a költségeit. Érdemes lehet ezekről a kiegészítő, az üzlet által esetleg önként vállalt és roppant kényelmes szolgáltatásokról előre tájékozódni, az ár mellett ezeket is figyelembe venni az üzlet megválasztásánál. A felmerülő költségek megtérítésével kapcsolatosan az esetleg egy feláras, gyorsabb kiszállítás költségeit nem köteles visszatéríteni az üzlet.

 

Bár a 14 napos határidőt jogszabály rögzíti, az üzletek számára egyaránt fontos tudnivaló, ez nem jelenti azt, hogy erre a jogára a vevők figyelmét ne kellene felhívni. A vásárláskor kötelező egyértelmű és megfelelő módon tájékoztatni az indoklás nélküli elállás jogának gyakorlásáról a vevőt. Ez a tájékoztatás megtörténhet a felek közötti szerződés részeként, az általános szerződési feltételekben vagy a weboldalon szereplő információk között. Amennyiben elmarad vagy nem kellően egyértelmű, akkor az elállási jogra rendelkezésre álló 14 nap mindaddig nem kezd el ketyegni, amíg meg nem kapta (utólagosan) ezt a tájékoztatást a kereskedőtől. A fogyasztóvédelmi hatóság erre irányuló célzott ellenőrzéseket szokott lefolytatni.

 

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy bizonyos terméktípusok esetén az említett elállási jog nem gyakorolható, ami elsősorban a termék jellegétől függ és talán a szabályok ismerete nélkül is logikusnak tűnhet. A 14 napos elállás nem gyakorolható élelmiszerek esetén, CD, DVD esetén, amennyiben megbontották már a csomagolást, letöltött szoftverek, programok tekintetében, olyan termékek esetén, melyek a megrendelő egyedi utasításai alapján készültek, és kibontott csomagolású higiéniai termékek vonatkozásában sem lehet érvényesíteni. Mindemellett az egyre népszerűbb online „piactereken” vagy úgynevezett aukciós oldalakon magánszemélytől történő vásárlás esetén sem illeti meg a vásárlót, bár erre vonatkozóan is előzetes tájékoztatást szükséges adni a megrendelőknek.

 

A 14 nap viszonylag hosszú idő, így nem lehet kizárni, hogy túl a kipróbáláson, ez idő alatt ténylegesen használatba is veszik a terméket. Legendák terjengenek a kereskedelemben nagyobb értékű eszközökről, melyek egy-egy nyaralást vagy egyéb különleges alkalmat (családi, baráti ünnepséget, születésnapot, karácsonyi bulit) követően, a 14. napon kerültek visszaküldésre, indokolás nélkül… A kereskedők számára is fontos információ, hogy amennyiben megállapítható, a használatból származó értékcsökkenés követelhető a megrendelőn, ezért érdemes mindkét félnek kellő körültekintéssel eljárni.

 

Igyekeztünk összefoglalni a legfontosabbnak tartott szabályokat annak érdekében, hogy az ajándékozást követően (újabb) kellemetlen meglepetés ne érjen senkit az ügyintézés során. Bízunk benne, tovább folytatódik az a tendencia, hogy egyre rugalmasabb ügyintézés fogadja a vásárlókat és az átgondolt, jól kidolgozott vásárlási/szállítási feltételek (általános szerződési feltételek) a jogszabályinál is „vevőbarátibb” rendezési megoldásokat tesznek lehetővé, ami az egyszeri vásárlót elégedett és nem utolsósorban visszatérő, rendszeres vásárlóvá változtatja. Mindez pedig a sokat, sokféleképpen emlegetett hullám ellaposodásához is elvezethet.

A fenti tartalom tájékoztató jellegű, s így nem minősül jogi tanácsadásnak. Bármely probléma részletes ismeretének hiányában nem lehetséges az adott kérdésre vonatkozó válaszként értelmezni. A leírtak teljeskörűsége és időbeli helytállósága tekintetében felelősséget nem tudunk vállalni. Ennek megfelelően az itt felvázolt vélemények és következtetések módosulhatnak, különösen egy konkrét tényállás ismeretében. A fentiek elolvasása nem teremti meg az alapját ügyvéd-ügyfél jogviszonynak, így ezen tájékoztató jellegű információk felhasználásából származó bármilyen kárért, elmaradt haszonért felelősséget sem tudunk vállalni. Javasoljuk, hogy minden esetben vegye fel a kapcsolatot irodánkkal!

HU