Ingatlan adásvétel: Vételár, vételárrészlet, foglaló és ajánlati biztosíték

Ingatlan adásvétel: Vételár, vételárrészlet, foglaló és ajánlati biztosíték

Sokan bele sem gondolnak, hogy egy ingatlan adásvétele kapcsán a vételárral kapcsolatosan mennyi mindent szükséges tisztázni és nem is feltétlenül az alkufolyamat a legnehezebb része az üzletnek. Az „ingatlanos” ügyvédek napi szinten találkoznak olyan ötletekkel, akár az eladó, akár a vevő részéről, amik szerződésbe foglalása egyedi, kreatív megoldásokat igényelnek és néha olyanokkal is, amik egyszerűen kivitelezhetetlenek, mivel jogszabályba ütköznek. Néhány alapvető kérdést szeretnénk ezért tisztázni jelen írásunkban az ingatlan adásvételi szerződésben foglalt vételárral kapcsolatban.

Legtöbb esetben a vevő részéről megbízott ügyvéd lesz az, akire az ingatlan adásvételi szerződés szerkesztését bízzák a felek. Ennek az oka, hogy általában a vevőre hárul az ingatlan adásvételével kapcsolatos ügyvédi költségek megfizetése. Egy ingatlan adásvétele az ügyvédi megbízási díján felül további járulékos költségekkel jár: az eladónak a vételár után egyes esetekben személyi jövedelemadót kell fizetnie, míg a vevőnek általában vagyonszerzési illetéket. Mindkét esetben százalékosan meghatározott összegről beszélünk, tehát minél alacsonyabb a kialkudott vételár, annál alacsonyabb összeget tesznek ki mindkét fél számára ezek a további költségek. Így tehát, az alkufolyamat során még szembenálló felek a vételár szerződésben feltüntetett összegének meghatározásánál úgy érezhetik, hogy azonos az érdekük. Ez a feltételezés nem teljesen állja meg a helyét, ugyanis az illeték mértékének megállapítása az adóhatóság hatásköre, éppen ezért, ha a szerződésben foglalt vételár a hatóság álláspontja szerint indokolatlanul alacsony, akkor hivatalból helyszíni szemlét tarthat, majd végül dönthet úgy, hogy az ingatlan forgalmi értéke magasabb a kialkudott vételárnál, és ezért annak alapján fogja kiszámolni a vevőt terhelő (4%-os) illetéket. Ebben az esetben a vevő oldalán keletkező anyagi előny el is tűnik. Az ingatlant eladó fél szempontjából pedig, ha az adóhatóság utóbb fényt derít az adófizetési kötelezettség elkerülésére, akkor nem csak az adót kell pótlólag megfizetni, hanem bírságot is ki fognak szabni, aminek az összege akár jelentős mértékben meg is haladhatja a színlelt vételárral „megspórolható” összeget. Így az eladó oldalán keletkező anyagi előny is kétségessé válik.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy amennyiben az ingatlan adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd valamilyen módon tudomást szerez egy ilyen háttéralkuról, biztosan figyelmeztetni fogja a feleket, hogy ha a későbbiekben bármilyen okból vita alakul ki az eladó és a vevő között, a színlelt vételár egy olyan bizonytalanságot fog eredményezni, amit sosem lehet majd orvosolni. Az ingatlan vevője nem fogja tudni hitelt érdemlően igazolni, hogy a szerződésben rögzített vételáron túl valójában mekkora összeget fizetett ki az eladó részére, így pedig a valóságban megfizetett összeg visszakövetelésének esélye gyakorlatilag nullára csökken. Arról már nem is beszélve, hogy az ilyen megoldásoknak büntetőjogi következményei is lehetnek.

 

A vételárrészlet

A gyakorlatban legtöbbször a szerződés megkötésekor nem kerül átadásra vagy átutalásra az ingatlan teljes vételára. Ez pedig további egyezkedést, a vételár ütemezésére vonatkozó, mindkét fél által elfogadható szerződési rendelkezés megalkotását teszi szükségessé. Két vételárrészletről külön is érdemes szót ejteni, mivel különleges jelentőséggel is rendelkezhetnek. Az első vételárrészletet sok esetben foglalóként rögzítik a szerződésben, aminek speciális joghatása van. Ha a teljesítés meghiúsulásáért a vevő felel, akkor elveszíti a foglalóként átadott összeget. Amennyiben viszont az eladó miatt hiúsul meg a szerződés teljesítése, abban a ritkábban előforduló esetben a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. A foglaló mértékére vonatkozóan sincs semmilyen törvényi előírás, az minden esetben a feleken múlik, hogy a teljes vételár mekkora részét tekintik annak.

A másik, külön említést érdemlő vételárrészlet pedig az utolsó. A legtöbb esetben magától értetődő, de mégis fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a vételár utolsó részletének kifizetését az ingatlan birtokbaadásához célszerű kötni. A vevő fizetőképességének, az utolsó vételárrészlet meglétének igazolására kiváló megoldás az ügyvédi letét. Ebben az esetben az eladó láthatja az összeget, melyet az ingatlan közös megtekintését és a kulcsok átadását követően, a vevő jelzése alapján az ügyvéd átutal az eladó részére (és egyúttal intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt).

 

Az ajánlati biztosíték

Amennyiben ingatlanközvetítő is segédkezett az értékesítés során, a foglaló és mértéke további jelentőséggel bír, ugyanis az ingatlanközvetítő – érthető módon – az első vételárrészletből szeretné megkapni a jutalékát. Ingatlanközvetítőkkel kapcsolatosan említést kell tenni az úgynevezett ajánlati biztosítékról is, ami szintén hasonló célt szolgál, mint a foglaló, anélkül, hogy erre vonatkozóan lenne bármilyen törvényi szabályozás. Ezt a fajta biztosítékot az ingatlanközvetítők alakították ki, azzal a lényegi különbséggel, hogy ezt maguknál tartják az ügylet sikeres lezárásáig, ezzel még inkább megerősítve saját helyzetüket. Az ajánlati biztosíték szabályozatlanságára tekintettel, érdemes nagyon körültekintően eljárni, ha a vevő beleegyezik, hogy ilyen jogcímen pénzt ad át a közvetítőnek. Ennek leghatékonyabb módszere, ha az ajánlati biztosíték tulajdonságai részletesen le vannak fektetve a felek közötti megállapodásban. Célszerű külön megállapodást kötni az ajánlati biztosítékra, amiben az arra vonatkozó szabályok, hogy mikor kerül átadásra az eladó részére, abból mikor és milyen módon kaphatja meg a jutalékát az ingatlanközvetítő és számos ehhez hasonló szabály részletes kidolgozása mind a vevő, mind az eladó érdekeit szolgálja.

 

A jó szerződés

Az adásvételi szerződés szerkesztése során a jogszabályok betartása mellett, az ügyvédnek mindkét fél érdekeit szem előtt kell tartani, annak ellenére, hogy a vevő fizeti az ügyvéd megbízási díját. A viták és félreértések elkerülése véget is célszerű olyan szerződési feltételekben megállapodni, melyet mindkét fél észszerűnek, teljesíthetőnek tart és egyik fél helyzetét sem nehezíti el. Egy olyan adásvételi szerződés, melyben a felek jogai és kötelezettségei egyensúlyban vannak, mind az eladó, mind a vevő számára garanciát jelenthet arra, hogy elképzeléseik szerint fog teljesülni az üzlet. Mindehhez a jogszabályokat és a kialakult gyakorlatot jól ismerő, felkészült ügyvéd közreműködése szükséges, aki, ha megfelelően körbe tudja bástyázni mindkét fél jogos érdekeit, azzal csak erősíteni tudja az üzlet maradéktalan sikerességéhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalmat.

 

A fenti tartalom tájékoztató jellegű, s így nem minősül jogi tanácsadásnak. Bármely probléma részletes ismeretének hiányában nem lehetséges az adott kérdésre vonatkozó válaszként értelmezni. A leírtak teljeskörűsége és időbeli helytállósága tekintetében felelősséget nem tudunk vállalni. Ennek megfelelően az itt felvázolt vélemények és következtetések módosulhatnak, különösen egy konkrét tényállás ismeretében. A fentiek elolvasása nem teremti meg az alapját ügyvéd-ügyfél jogviszonynak, így ezen tájékoztató jellegű információk felhasználásából származó bármilyen kárért, elmaradt haszonért felelősséget sem tudunk vállalni. Javasoljuk, hogy minden esetben vegye fel a kapcsolatot irodánkkal!