Újabb változás a devizahiteles perek bírósági megítélésében

devizahiteles perek

Akinek adóssága van, annak már van valamije, fogalmazta meg szellemesen Victor Hugo, francia író, politikus. A svájci frank alapú kölcsönszerződések idején a magyar lakosság jelentős része mondhatta volna magáról, hogy van valamije, de a 2008-as válságot követően egy részüknek sajnos semmijük nem maradt. A devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatos jogviták, az úgynevezett „devizahiteles perek” hosszú időn keresztül meghatározó beszédtéma volt a bíróság falain kívül és belül egyaránt. Azonban, a perek utórezgései még most is alakítják a bíróságok gyakorlatát és nem is olyan régen egy újabb változást eredményező kúriai határozat született hazánkban.

Az árfolyam csapdája

Az újabb ügyben az adós álláspontja szerint a törlesztőrészletek összege nem volt pontosan megállapítható a kölcsönszerződésben foglalt feltételek, illetve az egyéb, bank részéről megadott tájékoztatás alapján. Az adós szerint a devizakölcsön feltételeinek ismerete, valamint a teljes hiteldíj mutató és az ügyleti kamat nem feltétlenül elegendő a számítások elvégzéséhez és a kölcsönszerződés pedig nem tartalmazott számítási módot. Kifogásolta a hitelszerződésben azt a kitételt, hogy az adós az árfolyamváltozásokból eredő kockázatokat megértette és viseli, de nincs meghatározva, hogy milyen tartalmú a kockázat, amit a kölcsönszerződés szerint megértett. Nem volt megfelelő a kockázatfeltárás sem az adós szerint, ugyanis a kockázatfeltáró nyilatkozat című dokumentumból csupán annyi derült ki, hogy az árfolyamváltozás a forintban számolt törlesztőösszeget növelheti vagy csökkentheti.

Ezzel szemben a bank azzal érvelt, hogy a devizaalapú hitelszerződéssel az adós elfogadta a feltételeket és tisztában lehetett azzal, hogy az időről-időre változó devizaárfolyam miatt nem lehet pontosan előre ismerni az aktuális törlesztőrészlet összegét, azaz pontosan mekkora összeget kell forintban a bankszámláján tartani. A bank tájékoztatása szerint ez azt jelentette, hogy a törlesztőrészletek megfizetésével kapcsolatos, a deviza átváltásból adódó esetleges árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfélnek kell viselnie, akár növekedést, akár csökkenést eredményez a törlesztőrészletekben.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a kölcsönszerződést érvényessé nyilvánította és meghatározta a szerződés szövegéből hiányzó törlesztőrészlet pontos havi összegét, illetve kötelezte az adóst a követelés bank részére történő megfizetésére.

Az ítéletet az adós megtámadta és a fellebbezés folytán a másodfokú bíróság már az adósnak adott igazat. Az ítéletben azt állapította meg, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel annak ellenére sem kellően világos és érthető, hogy az adós részére a devizakölcsönre vonatkozó kockázatfeltáró nyilatkozatot adott át a bank. A másodfokú bíróság szerint a bank azt a látszatot keltette, hogy az árfolyamkockázat a szerződésnek nem általános jellegzetessége, hanem az adós szerződésszegése esetén van jelentősége. Csak abban az esetben bír tehát jelentőséggel, ha nincs elegendő összeg a bankszámláján. Emiatt az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezéseit tisztességtelennek és semmis szerződési kikötésnek találta, ami az egész devizakölcsön szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Érvénytelen szerződésen alapuló szolgáltatás pedig nem követelhető.

A két ellentétes végkimenetelű ítélet után érthető, hogy a bank fordult a legmagasabb bírói fórumhoz. A Kúria viszont a jogerős, másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta, azzal az indokkal, hogy a bank részéről az adósnak nyújtott tájékoztatása az árfolyamkockázatról nem felel meg a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága által felállított követelményrendszernek.

Mit várhatunk el a banktól?

Annak érdekében, hogy ne minősüljön tisztességtelennek a hitelszerződés, többek között megfelelő tájékoztatást kell az adós részére nyújtani az árfolyamkockázatról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének. valamint a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására és ez nem merülhet ki abban, hogy a törlesztőrészlet összege „erősen függ” az adott deviza magyar forinttal szembeni árfolyamának alakulásától. Az egységes bírói gyakorlat alapján a kockázatfeltáró nyilatkozatból ki kell tűnnie, hogy az árfolyam kedvezőtlen változásának reális esélye van és akár jelentősen megemelheti az adós fizetési kötelezettségeit.

Ez alatt nem kizárólag az érintett feltétel nyelvtani szempontú érthetőségét kell érteni, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie az adós számára. Azaz, az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos ügyfél ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek az ő pénzügyi kötelezettségvállalására gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is. Természetesen, a bíróság nem azt mondta ki, hogy ezért konkrétan meg kell határozni a törlesztőrészlet összegét, de a kölcsönadott összeg és a törlesztőrészletek összegének számítási mechanizmusának átláthatónak kell lennie az adós számára.

Mindezek alapján tehát, világos tájékoztatást kell adni arról, hogy az adós bizonyos mértékű árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé is válhat (amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik azon devizához képest, amelyben a hitelt nyújtották), továbbá az átváltási árfolyam megváltozhat és, hogy ez milyen kockázatokat jelent, valamint legyen lehetősége minden olyan szerződéses feltétel megismerésére, ami alapján a számítások elvégezhetők és a törlesztőrészlet kalkulálható.

Ez az ítélet is jól érzékelteti, hogy a bíróság igyekszik kizárni az adósok megtévesztésére alkalmas és a kockázatokról téves képet festő tájékoztatók használatát, miközben azért elvár egy bizonyos fokú pénzügyi tudatosságot az adósoktól. Ennek a tudatosságnak az elvárását mutatja, hogy a tájékoztatási kötelezettség nem terjedhet ki az árfolyamváltozás várható irányára és mértékére, de arra igen, amiből felismerhető az adós számára, hogy a kölcsön visszafizetése rendkívül terhessé is válhat.

Körültekintéssel, előzetes tájékozódással, szakember megbízásával megelőzhetők a pénzügyi, vagy akár jogi meglepetések, csapdák, ráadásul könnyebb is előzetesen úgy alakítani a feltételeket, hogy mindvégig kiszámítható maradjon az ügylet a felek számára. Az ügyvédi munkának ugyanolyan fontos része a viták megelőzése, mint a vitás helyzetek megoldása. Nem érdemes aláírni bármilyen, megváltoztathatatlannak tűnő feltételeket tartalmazó szerződést ügyvédi konzultáció nélkül, legyen az a témát szolgáltató kölcsönszerződés vagy éppenséggel egy munkaszerződés.

A fenti tartalom tájékoztató jellegű, s így nem minősül jogi tanácsadásnak. Bármely probléma részletes ismeretének hiányában nem lehetséges az adott kérdésre vonatkozó válaszként értelmezni. A leírtak teljeskörűsége és időbeli helytállósága tekintetében felelősséget nem tudunk vállalni. Ennek megfelelően az itt felvázolt vélemények és következtetések módosulhatnak, különösen egy konkrét tényállás ismeretében. A fentiek elolvasása nem teremti meg az alapját ügyvéd-ügyfél jogviszonynak, így ezen tájékoztató jellegű információk felhasználásából származó bármilyen kárért, elmaradt haszonért felelősséget sem tudunk vállalni. Javasoljuk, hogy minden esetben vegye fel a kapcsolatot irodánkkal!