Munkavédelmi kérdések a COVID-19 járvány után – Újabb kockázat, ami velünk marad?

Munkavédelmi kérdések a COVID-19 járvány után – Újabb kockázat, ami velünk marad?

A COVID-19 járvány alapvetően változtatta meg életünket, s így komoly hatással volt a munka világára is, függetlenül a végzett munka típusától. Az új koronavírus és variánsai okozta járvány a munkáltatók és munkavédelmi felelősök kötelezettségeinek áttekintését is szükségessé tették. Függetlenül attól, hogy hosszabb távon a járvány még milyen hatással lesz mindennapjainkra, az máris látszik, hogy a munkáltatók munkahelyi biztonság és egészségvédelemre vonatkozó kötelezettségei, például a munkahelyi kockázatértékelés hogyan változott a helyzet hatására.

 

A biztonság megteremtése az élet minden területén fontos, de legalább annyira fontos ennek megőrzése. Egy új, ismeretlen helyzet gyakran óvatosabbá tesz mindenkit, így könnyebb megteremteni a biztonságos környezetet a munkahelyen is. Idővel viszont csökken a figyelem, ami növeli a kockázatot. 1967. szeptember 3-án Svédországban is áttértek a bal oldali közlekedésről a jobb oldalira. Tették mindezt hosszas előkészületeket követően, hiszen arra lehetett számítani, hogy a balesetek száma drasztikusan meg fog emelkedni. Éppen ezért volt a szakemberek számára meglepő, hogy látványosan csökkentek a balesetek. A sofőrök és gyalogosok a változás miatt ugyanis körültekintőbbek és óvatosabbak lettek. Két év múlva a baleseti statisztikák viszont már ugyanolyan eredményeket mutattak, mint a változtatást megelőzően.

 

Ez az átmeneti fokozott figyelem igaz lehet az aktuális járványhelyzetre is, hiszen a munkáltatóknak a koronavírustól függetlenül is feladata volt a munkahelyi fertőzések megelőzése, ezen kockázatok csökkentése. Új kötelezettséget tehát nem keletkeztetett a járványhelyzet, csupán ráirányította a figyelmet. Az új koronavírus előtérbe helyezte minden munkahely esetében a biológiai tényezők jelenlétét és az ezzel szembeni védelmi intézkedések megtételének szükségességét. A munkahelyeken minden kóroki tényező jelentette kockázatot értékelni kell a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében, és amennyiben olyan változás következett be, ami a dolgozók egészségére, biztonságára is hatással lehet, szükségszerűvé válhat új értékelés készítése, ezzel együtt pedig a kockázatok addigi kezelési módjainak felülvizsgálata. A munkavállalók jelentős része számára a koronavírus járvány egy olyan új tapasztalás, aminek kapcsán a munkahelyi megfertőződés reális kockázattá vált. Mindez pedig a munkáltató megelőző intézkedéseire vagy éppenséggel azok hiányára irányíthatja a dolgozó figyelmét.

 

A speciális helyzet a jogszabályi előírások teljesítésén túl is látható, érzékelhető, észszerű lépéseket vár el tehát a munkáltatóktól, munkahelyi vezetőktől, munkavédelmi képviselőktől. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya a COVID-19 expozíció minimalizálása érdekében egy reagálási terv elkészítését tanácsolja a munkáltatók számára, mind a működő, mind a leállást követően újrainduló munkahelyek esetében. A saját ajánlásai mellett a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztató anyagainak folyamatos figyelemmel kísérését is javasolja a Főosztály. Az ilyen módon gyorsan aktualizálható reagálási terv egy kiváló összefoglaló lehet a munkahelyspecifikus iránymutatásokról.

 

A teljesség igénye nélkül lényeges szempontok, amiket célszerű figyelembe venni. Az általánosan ismert védőtávolság megtartása, maszk viselete, rendszeres kézfertőtlenítés és szellőztetés mellett érdemes figyelmet fordítani a munkaállomások közötti távolságra, elhelyezkedésére, közlekedési útvonalak kialakítására, egyéni terek kijelölésére, a közösségi terek létszámkorlátozására, a személyes kommunikációs helyzetek kiváltására, az esetleges ügyfélfogadás rendjének átalakítására, minden típusú személyes kontaktus időbeli korlátozására. Komplexebb munkát igényel a vállalatok részéről, de a jövőre való tekintettel érdemes lehet a munkafolyamatokat áttekinteni és egyes részeinek végleges digitalizációját megkezdeni.

 

A munkavállalók egészségének megóvása mellett, a munkavédelmi kötelezettségek betartásának jogi relevanciáját is meg kell említeni. A hatósági ellenőrzések komoly következményekkel járhatnak még akkor is, ha a munkavállalók egészsége tényleges kárt nem szenvedett. A munkavédelmi hatóság évente, előzetes munkaterv alapján több ezer munkáltatót ellenőriz. (Ezen ellenőrzésekről szóló jelentések is mutatják, hogy a foglalkozási megbetegedés gyanús esetek száma jelentősen megemelkedett az elmúlt időszakban.) Az ellenőrzések során megállapított munkáltatói mulasztások esetén több millió forintos közigazgatási bírság is kiszabható. Ennek kapcsán fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet, hogy a bírság mértékét nem csak a megsértett rendelkezések súlya és száma, hanem az érintett vagy potenciálisan kockázatnak kitett munkavállalók létszáma is nagyban befolyásolja, és telephelyenként megállapítható. Ennek következtében, egy több telephellyel működő, több tucat munkavállalót foglalkoztató vállalat esetén a bírságok jelentős összeget emészthetnek fel.

 

Tapasztalataink szerint a balesetek, megbetegedések egy jelentős része megfelelő odafigyeléssel kivédhető, megelőzhető. Vonatkozik ez mind a szabályok, intézkedések kialakítására és betartására, betartatására egyaránt. Amikor már nem veszik komolyan a felek a munkafolyamatra előírt munkavédelmi előírásokat, rutinból végzik el azokat, mert úgy gondolják, hogy nem történhet semmi baj, akkor szokott megtörténni. Nem véletlenül tartja magát mind a mai napig az a feltevés, hogy több gyalogost ütnek el zebrán, mint tilosban közlekedve. (Ha szokatlan helyen megyünk át, ahol általában nem szoktunk, jobban figyelünk.)

 

Irodánk nagy létszámú foglalkoztatóknak nyújt rendszeresen jogi támogatást annak érdekében, hogy a munkavédelmi szabályok megsértéséből eredő problémák elkerülhetők legyenek. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a munkavédelmi jogszabályok változásának folyamatos nyomon követése, figyelemmel kísérve a hatóságok jogértelmezését is, ami alapján az adott munkahely munkavédelmi előírásainak aktualizálására javaslatokat tudunk tenni. Törekszünk tapasztalatunkat arra használni, hogy a kialakuló vitás helyzetek még a peres eljárást megelőzően megfelelően rendeződjenek. Természetesen, ez nem minden esetben kivitelezhető, így ellátunk képviseletet olyan ügyfelek részére is, akiknek peres eljárásban (például munkaügyi perben, kártérítési ügyben, közigazgatási perben) van szükségük jogi támogatásra.

 

A fenti tartalom tájékoztató jellegű, s így nem minősül jogi tanácsadásnak. Bármely probléma részletes ismeretének hiányában nem lehetséges az adott kérdésre vonatkozó válaszként értelmezni. A leírtak teljeskörűsége és időbeli helytállósága tekintetében felelősséget nem tudunk vállalni. Ennek megfelelően az itt felvázolt vélemények és következtetések módosulhatnak, különösen egy konkrét tényállás ismeretében. A fentiek elolvasása nem teremti meg az alapját ügyvéd-ügyfél jogviszonynak, így ezen tájékoztató jellegű információk felhasználásából származó bármilyen kárért, elmaradt haszonért felelősséget sem tudunk vállalni. Javasoljuk, hogy minden esetben vegye fel a kapcsolatot irodánkkal!

 

 

Kulcsszavak: munkáltató, munkavédelem, munkavédelmi, egészség, koronavírus, járvány, COVID-19